Bíbor Kata:
Életrezdülések..



Magamba altatom a hegyeket,
a magasba törtető ősi rezgést,
fák és a szél
mormogó imájukat suttogják
s mintha egy kéz
fogadna bölcsőjébe,
ringatna gyermekké

ösvények, mint pulzáló erek
ta-dam
ta-dam
tagjaimban érzem a lüktetést,
a talpam alatt sóhajtó kövek
halomba gyűlt évek nyomait
hordozzák
a föld szagát
- hogy lélegzik a lét! -

olajfa kapaszkodik egy tisztáson
élni vágyásba rejti gyökerét,
égi trónusáról lenyúl a fény
s ahogy a lombok kitárulkoznak felé
magamat látom
mindenben

versekben az imák
dalokban a formák
itt vannak bennem.