Rainer Maria Rilke:
Időnként..


Időnként késő éjszakán,

mint gyermek, ébred tétován,

jön a fasoron át a szél,

halk-csendesen falunkba tér.

A tópartig kuszik, matat,

fülelve szimatol.

Állnak a házak sápatag,

hallgat a tölgyfasor.

/Ford.: Fodor András/