Kányádi Sándor:

Téli fák..

Elhullatta leveleit

kertek, erdők minden fája,

szélnek, télnek vad szigorát

egyedül a fenyő állja.

Egyedül a fenyőerdő

nem hódol meg hónak, fagynak:

zöldell akkor is, ha a nap

sugarai meghervadnak.

Fölfogja a hulló havat,

a szeleket megakasztja.

Sátra alatt menedéket

lel az erdő minden vadja.

Hunyorgó ég, pislogó ég

gyújt az ágakon gyertyákat.

Szarvas, farkas, s a szelíd őz

mind egy-egy szép télifát kap.