A hó szironyos taraján át...
A hó szironyos taraján át
mentem lassan teveled
fehér házam fele. Átjárt
a csend, bennünk remegett.
S szólt, szebben, mint öröm-ének,
halk, álomi-tiszta zene:
finom kis ág-remegések,
sarkantyúd könnyü nesze.
(Rab Zsuzsa fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése