"Ma mindenki kerítést épít,
álomból, csókból, hazugságból,
az útra, melyen az Idő
kacagva fut ki a világból.

Az útacskákról innen-onnan
sok-sok kis kerítés kinő:
nagyot kacag és átallépi
a betyár Idő.''

/Wass Albert/

Kányádi Sándor:
Ballag már..

Ballag már az esztendő,

vissza-visszanézve,

nyomában az öccse jő,

vígan fütyörészve.

Beéri az öreget,

s válláról a terhet

legényesen leveszi,

pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul,

s mikor éjfél eljő,

férfiasan kezet fog

Múlttal a Jövendő.

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket - attól függően, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat - ideig óráig meg is szoktunk tartani.

A népi kalendárium szerint újesztendő első napjával összefüggő nap. Szilveszterkor - akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain - a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. Sokfelé más praktikákat is alkalmaztak. Például Gyimes völgyben "Akkor karót kötnek. Akkor mentek, kötővel megkötöttek. Hogyha az a karó nem vót teljesen meghántva, akkor gazdaghoz ment férjhez, s ha az a karó csóré vót, akkor szegényhez ment férjhez. Ha magos vót, akkor magos férfihez ment, s ha alacsony vót, akkor alacsony férfihez ment"

Minden év újabb lehetőségeket tartogat számunkra, és annak érdekében, hogy a lehetőségek megmutatkozzanak előttünk, és élni tudjunk velük, minden lehetséges eszközt bevetünk. Sokan a hagyományokban bíznak, hátha az újév valóban sikerekben gazdag és boldog lesz, mások megpróbálnak eltérni tőlük, remélve, azok elhagyásával a szerencse rájuk talál.

Szilveszteri szokások és hiedelmek..
avagy amit a Szilveszterről tudni kell... Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket többé-kevésbé meg is szoktunk tartani. Tradicionális ételeket, italokat fogyasztunk, szokásokat őrzünk, de most az is kiderül, honnan is erednek ezek a hagyományok..

 Pezsgő pukkan, petárda csattan, zajlik a visszaszámlálás és az újesztendő üdvrivalgással történő köszöntése. De vajon mindig így volt ez? Természetesen nem. Hiszen elődeink inkább az évszakváltásra koncentráltak erősebben, azokat búcsúztatták-ünnepelték, így a szilveszteri és újévi népszokások egyáltalán nem tekintenek olyan nagy múltra vissza, mint amilyenre először gondolnánk.

A szilveszteri, hajnalig tartó mulatozás gyökerei a rómaiak Saturnalia elnevezésű ünnepében rejlenek - annak idején ilyenkor az urak és a rabszolgák egy asztalhoz ültek, és együtt ettek, ittak. A szilveszteri dínom-dánom ma is élő hagyomány, amelyhez számtalan néphit és babona társul.

Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.