Pages

2012. augusztus 7., kedd

.


Bíbor Kata: Vágy-szerepek..


Játszom. Holnap dívát
ma rosszlány leszek
vagy mégis, inkább glóriát
tartok föléd
a magamat alakító
angyali főszerep
fehéren lebben
bélyegét rajtad hagyva
átváltozom a pillanatba
és a megformált percek
hatásnyi szünet nélkül
arcomra sminkelik kellékeik
megszállottan hozzám rendezik.
Az idő is átszellemülten ketyeg.
Hálás a hű szerep
a visszatapsolásból nyerek erőt
játszom a dívát
a csábító nőt
- meztelenre vetkőzik vállam -
szemed teltházú reflektorában.


 Bíbor Kata:
Életrezdülések..



Magamba altatom a hegyeket,
a magasba törtető ősi rezgést,
fák és a szél
mormogó imájukat suttogják
s mintha egy kéz
fogadna bölcsőjébe,
ringatna gyermekké

ösvények, mint pulzáló erek
ta-dam
ta-dam
tagjaimban érzem a lüktetést,
a talpam alatt sóhajtó kövek
halomba gyűlt évek nyomait
hordozzák
a föld szagát
- hogy lélegzik a lét! -

olajfa kapaszkodik egy tisztáson
élni vágyásba rejti gyökerét,
égi trónusáról lenyúl a fény
s ahogy a lombok kitárulkoznak felé
magamat látom
mindenben

versekben az imák
dalokban a formák
itt vannak bennem.

Vidám napot kívánok kedves Látogatóimnak :)

2012. július 26., csütörtök



Engedjétek meg, hogy Anna Ahmatova verset is idézzek:)

Mint felhő csendes éjjelen –
A szavadra emlékezem,
S a beszédemtől teneked
Fénylenek az éjjelek.
Mi ketten a földtől elszakadva
Mint csillagok szálltunk magasra.
A kétségbeesés? A szégyen?
Se most, se ezután ne érjen.
Ki él, őt mondom éberen,
S hallod, hogy hívlak? Édesem.
S az ajtót, mit tártál elébb,
Erőm, bezárni, nincs elég.
 Ma az Annák ünnepli névnapjukat. Köszöntöm Őket sok szeretettel :)
Anna: 
héber eredetű bibliai név, Szűz Mária édesanyjának a neve.  
          a legújabb statisztikák alapján
Magyarországon az Árpád-kortól kezdve évszázadokon át a legnépszerűbb nevek egyike volt. Az 1990-es években ismét igen gyakori.  
          Jelentése:
Eredeti formája: Hannah. Jelentése: kegyelem, könyörüle

Nagyon szép napot kívánok, minden kedves Látogatómnak:)

2012. július 24., kedd

Antoine de Saint-Exupéry:

Igazán hiányzol...

Hiányoznak a beszélgetéseink,
s simogatásod is igazán hiányzik.
Hidegek az éjszakák Nélküled!
Nincs ki levegye a hernyókat a
leveleimről és lassan már betakar a gyom.
Egyre többször esik az esö és az
éjjelek is nagyon hidegek...
Hiányzol.. .
Mindig azt hittem,hogy untatsz,hogy
nem becsülöd eléggé a szépségemet,
és nem érzékeled az illatomat.
Tévedtem, és ezt el is mondanám,
ha újra itt lennél.
Éjszakánként mikor a hidegtől
nem tudok aludni, nézem a
csillagokat, és Rád gondolok.
Azt képzelem, hogy már reggel itt
leszel, gyengéden kézbe veszed
törékeny leveleimet, és cirógatod
szirmaimat, én pedig úgy illatozom,
hogy soha többé nem vágyódsz el mellölem.
Reggel mikor a nap ébredező sugarai
eljutnak hozzám, nem érti,
hogy a harmatcseppek miért nem
akarnak felszáradni a leveleimről....

Nem tudja, hogy azok könnycseppek.

Érted!"


"A szerelem mindvégig megőriz egy pillanatot, azt a pillanatot, amikor született; és akit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad, és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, ami akkor fújt, abban a végzetes pillanatban."
" ... tudod, nekem nem kellenek
hatalmas álmok, drágagyöngyök,
sem hamis csillagok,
csak tenyérbesimuló apró,
gömbölyű kavicsok.

tudod -
azok a legszebb kincsek..."



(Poroszlai Gabriella)
Vidám napot kívánok minden kedves Látogatómnak :)

2012. július 13., péntek



Gámentzy Eduárd:Nevessünk..


Nevessünk!
-Szenvedtünk már érte.
Rajzoljunk Napot az éjsötétre!
Fessünk virágot kövekre, hóra.
Felejtsük el, hogy lenne-volna!
Van mindenünk ami csak számít!
-Szívünk…
és könnyünk úgy világít
Fekete rögökön,
Tócsákban, sáron,
Hogy aki keres,
Az ránk találjon…
Boda Magdolna
(repedés-virág)


Az aszfalt rése
között
egy százszorszép virul
az élet szép indulata:

a bármiképpeni élni akarás
hát így kell,
ha csak így lehet:
az aszfalt rése között.

Jószay Magdolna:
Láttam a hajnalt..

Láttam a hajnalt ébredezni,
rózsaszínen zsendült a mélykékből,
ragyogva hintette aranyszikráit
az álmos, lomha felhők mögül.
Láttam a napfény diadalát,
elsöpört ármányt, gonoszságot,
s az ember, ki éjjel reményt vesztve
már nem látott vigaszt, világosságot,
ujjongva érzi szíve dobbanását:
nem veszett semmi, magasra szállni
vagy akár mélybe ereszkedni is kész!
A csiszolatlan gyémántra várni
remény és hit nélkül balgaság,
ha felkel az új Nap, magával hoz
lét-erőt, vigaszt és bátorságot
az újrakezdéshez vagy folytatáshoz.


Szép napot kívánok minden kedves Látogatómnak, ezen a borongós nyári napon  :)

2012. július 6., péntek

Ma a Csabák ünneplik névnapjukat. Ezúton is szeretettel köszöntöm Őket :)


Régi magyar férfi keresztnév.
Jelentése: "pásztor, kóborló, vagy ajándék"
Miután Vörösmarty Mihály felújította a nevet a Csaba szerelme c. költeményében /1824/, kezdett népszerűvé válni a Csaba név. 2006-ban érte el népszerűsége csúcsát, a 18. leggyakoribb név volt.
Csaba királyfi Attila hun fejedelem fia volt. Kézai Simon krónikájából ismert a történet, de nem tisztázott, mennyi a monda történelmi alapja.
Arany János is feldolgozta a hun mondakört, de a Csaba-trilógiát nem sikerült befejeznie.
Nagyon szép napot kívánok minden kedves Látogatómnak:)

2012. június 13., szerda




Zsigai Klára: 
Nekem írtad!

Fehér lap,
nekem írtad tele,
rajta sorok,
most simogatom.
Mindent jelent,
mosolyod, ölelő két karod,
boldog pillanatot, csókod,
ahogyan nézel rám,
rovod a sorokat,
mosoly húz ráncot arcomra,
felnevetek, hangosan kacagok,
nem szép dolog, kinevetlek!
Másnak egy kisdarab lap,
nekem sok-sok szeretet,
most írok én is neked,
kimondatlan szavamat,
ölelésem, csak te érzed!

 Fuchs Éva:
 Összegzés..

Az utak, melyeket nem járunk be,
az utak, melyek bennünk maradnak,
azok is vezetnek valahová...


A szavak, melyeket nem ejtünk ki,
a szavak, melyek bennünk maradnak,
azok is feltárják lényünket...

A csaták, melyeket nem vívunk meg,
a csaták, melyek bennünk maradnak,
azok is bővítik titkon a hazát...

A magvak, melyeket nem vetünk el,
a magvak, melyek bennünk maradnak,
azok is megsokszorozzák az életet...

A halál, melybe nem halunk bele,
a halál, mely bennünk marad,
az is mélyíti bennünk a hallgatást...

És mindenütt, mindenbe
gyökeret ereszt a dal, a vers.


Szép napot kívánok mindenkinek : )