Rainer Maria Rilke:
Emlékszel még...


Emlékszel még az almára, mit adtam,

aranyhajad puhán simítva meg?

Tudod, mikor még oly sokat kacagtam,

s te kislány voltál még, gyerek.

Majd komor lettem. Szívem szinte perzselt,

új vággyal, régi bánattal teli...

Akkor volt, hogy a guvernánt a Werthert

kezedből tiltón vette ki.

És tavasz jött. A szám arcodra tévedt,

szemed kinyílt rám boldog-lelkesen.

Vasárnap volt. Harang szólt messze. Fények

villantak át a fenyvesen.

/Ford.: Fodor András/