Kedves Edinák Boldog Névnapot kívánok : )

Szép napot kívánok kedves Látogatóim :)

Egyik korai nagy kedvencem : )

A Földközi-tenger térségéből származik. Az évelő, hagymás növény virágai többféle színűek és tölcséralakúak. A hó és a hideg ellenére a kis virágok az első tavaszi napsugarak hatására hamarosan előbújnak. Némelyik krókuszfaj azonban csak ősszel virágzik. A vadon élő krókuszok intenzíven illatoznak.

 Miért nem február 29-e a szökőnap?

A köztudatban, és sok naptárban is rosszul értelmezik a szökőnapot, és február 29-et hiszik annak. Valójában a szökőnap 24-én van, persze csak a szökőhónapban, ami ugye a szökőév februárja. A 23-a utáni névnapok pedig ennek megfelelően egy napot csúsznak ilyenkor. Hogy miért pont 24-e? - Hagyománytiszteletből.
A rómaiak Julius Caesar előtt 355 napos évet használtak, 29 és 30 napos hónapokkal, és nem a hónap első napjától az utolsóig sorszámozták napjaikat, hanem volt három fix nap, amelyekhez képest relatív számozást használtak:
Calendae a hó első napja (vö. kalendárium)
Idus a hó közepe (márc., máj., júl., okt. 15. egyébként 13.)
Nonae Idus előtti nyolcadik nap
Ezek után pl. szeptember hó 4. napja volt "nóna másodikja" (két nappal nóna előtt - nónát elsőnek véve), 9. napja volt "idus ötödikje" (öt nappal idus előtt - idust elsőnek véve) és 24. napja volt (október) "calendaejának hetedikje" (mert szeptember 29 napos volt). Aki nem hiszi, számoljon utána!
Az újesztendő pedig esett március calendaejára. A “szökődolgot" pedig időnként szökőhónappal (intercalaris) korrigálták az újév előtt, amikor már nagyon felgyűlt a lunáris év és szoláris év közötti (a hold, illetve a nap alapján számolt év) eltérés (8 évenként 3szor).
Ezután Julius Caesar megbízására Szoszigenész elkészítette a ma juliánus naptárként tisztelt rendszert, amely szökőnapos volt. Amikor a császár elé terjesztette munkáját, az rendeletben hirdette ki azt, amelyben már az szerepelt, hogy március calendaejának hatodikját duplázni kell (bissextile). Tehát szökőévben az ilyen napból kettő volt, amelyből a visszafelé számlálás miatt az elsőt tekintették járuléknak, azaz szökőnapnak.
Szóval ezek alapján “normális" évben:
március calendaejának 7-dikje = február 23
március calendaejának 6-dikja = február 24
március calendaejának 5-dikje = február 25
március calendaejának 4-dikje = február 26
március calendaejának 3-dikja = február 27
március calendaejának 2-dikja = február 28
március calendaeja = március 1
szökőévben:
március calendaejának 7-dikje = február 23
március calendaejának bissextilje = február 24
március calendaejának 6-dikja = február 25
március calendaejának 5-dikje = február 26
március calendaejának 4-dikje = február 27
március calendaejának 3-dikja = február 28
március calendaejának 2-dikja = február 29
március calendaeja = március 1
Hogy miért éppen oda suvasztották? Részben azért, mert a hagyomány ezt
követelte (az intercalaris hónapnak is ez volt a helye, nem pedig február és
március között), másrészt a calendae adóügyi szempontból kiemelkedő nap
volt, s emiatt a naptárügyi kacskaringókat távol akarták ettől tartani.
(De tulajdonképpen a kérdést így csak megkerültük, ugyanis azt nem tudom,
hogy miért alakult ki a fenti hagyomány - talán Metón tudna rá válaszolni. Ő
vezette be ugyanis a görögöknél a 8/3 helyett a 19/7-es dátumkorrekciót.)
Vissza a jelenbe:
A szökőév kiszámítása a Gergely-naptár bevezetése (1582. október 15.) óta:

• szökőév az az év, amely osztható 4-el
• a 100-zal osztható évek közül csak a 400-al is osztható évek szökőévek

Figyelem:
Mostanság gyakran hallani olyat, hogy 2000. február 29-e RENDKÍVÜLI SZÖKŐNAP, és ez gondokat okozhat egyes számítógépes rendszerekben. Ilyen nap tényleg lesz idén, csak ez nem RENDKÍVÜLI és nem SZÖKŐ. Ha a programokban a fent említett szökőév kiszámítási formulát alkalmazták, akkor nem lesz gond. Ha az ún. egyszerűsítettet, azaz csak az év néggyel oszthatóságát vizsgálták, akkor sem. Tehát ez is csak egy szenzációhajhász fogás.


/forrás: csillagászattörténet/

Szép napot kívánok minden kedves látogatómnak : )

Szép napot kívánok minden kedves látogatómnak, ezen a havas februári napon :)

S ne hidd, míg száll sóhajod, Hogy Teremtőd nincsen ott, És ne hidd, ha könnyezel, Hogy Teremtőd nincs közel. Belénk oltja örömét: Hogy bajunk ő zúzza szét, És míg meg nem enyhülünk, Mellénk ül és sír velünk. 
William Blake

Kányádi Sándor:
Ballag már..

Ballag már az esztendő,

vissza-visszanézve,

nyomában az öccse jő,

vígan fütyörészve.

Beéri az öreget,

s válláról a terhet

legényesen leveszi,

pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul,

s mikor éjfél eljő,

férfiasan kezet fog

Múlttal a Jövendő.

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket - attól függően, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat - ideig óráig meg is szoktunk tartani.

A népi kalendárium szerint újesztendő első napjával összefüggő nap. Szilveszterkor - akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain - a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. Sokfelé más praktikákat is alkalmaztak. Például Gyimes völgyben "Akkor karót kötnek. Akkor mentek, kötővel megkötöttek. Hogyha az a karó nem vót teljesen meghántva, akkor gazdaghoz ment férjhez, s ha az a karó csóré vót, akkor szegényhez ment férjhez. Ha magos vót, akkor magos férfihez ment, s ha alacsony vót, akkor alacsony férfihez ment"

Minden év újabb lehetőségeket tartogat számunkra, és annak érdekében, hogy a lehetőségek megmutatkozzanak előttünk, és élni tudjunk velük, minden lehetséges eszközt bevetünk. Sokan a hagyományokban bíznak, hátha az újév valóban sikerekben gazdag és boldog lesz, mások megpróbálnak eltérni tőlük, remélve, azok elhagyásával a szerencse rájuk talál.

Szilveszteri szokások és hiedelmek..
avagy amit a Szilveszterről tudni kell... Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket többé-kevésbé meg is szoktunk tartani. Tradicionális ételeket, italokat fogyasztunk, szokásokat őrzünk, de most az is kiderül, honnan is erednek ezek a hagyományok..

 Pezsgő pukkan, petárda csattan, zajlik a visszaszámlálás és az újesztendő üdvrivalgással történő köszöntése. De vajon mindig így volt ez? Természetesen nem. Hiszen elődeink inkább az évszakváltásra koncentráltak erősebben, azokat búcsúztatták-ünnepelték, így a szilveszteri és újévi népszokások egyáltalán nem tekintenek olyan nagy múltra vissza, mint amilyenre először gondolnánk.

A szilveszteri, hajnalig tartó mulatozás gyökerei a rómaiak Saturnalia elnevezésű ünnepében rejlenek - annak idején ilyenkor az urak és a rabszolgák egy asztalhoz ültek, és együtt ettek, ittak. A szilveszteri dínom-dánom ma is élő hagyomány, amelyhez számtalan néphit és babona társul.

Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.