Nézd az éjszakákat a csillagok, és ne az árnyak szerint.
Az életed pedig a mosolyok, és ne a könnyek alapján mérd.
Pages
▼
2014. november 1., szombat
Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami
elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a
napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint
maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása.
Égett a gyertya és meglobbant, ha a lehelet, vagy a gondolatok
elreppentek mellette; a lehelet aztán szétesett, a gondolatok fáradtan
leszálltak, mint a haldokló madár, és elmúltak.